Állítólag volt olyan, amikor a levesből megettem a csirke lábát, ma már a konyhámba se jöhet, nemhogy bele a fazékba... belsőségei közül a mája az egyetlen, amit megeszek, de nem akármilyen formában. Tulajdonképpen, sokáig ha csak mellből és (felső)combból állt volna, az sem okozott volna problémát, mert a többi része... hááát, hogy is mondjam, az én szempontomból felesleges volt... Anyós sűrűn süt csirkeszárnyat, sokáig csak nézegettem, mert azon annyi bőr (fúj) van, de egyszer megkóstoltam, és rájöttem, hogy ha eléggé meg van sütve, akkor még jó is tud lenni. Azóta nem bánom, hogy a csirkének szárnya is van, csak minek oda az a szárnyvég? ;-)
Hozzávalók (az eredetihez):
Csirkeszárny
só
A csirkeszárnyat megtisztítom, és az ízületeknél feldarabolom, a szárnyvéget nem használom fel. Jól besózom és egy tepsiben sűrűn egymás mellé rakom őket. Lefedem a tepsit és a hűtőbe teszem legalább 1 órára, hogy a só jól átjárja. A tepsit fedő nélkül nagyon forró sütőbe teszem, néha átforgatom a szárnyakat és addig sütőm míg piros, ropogós nem lesz. Kisütöm belőle a "lelket".
és a továbbfejlesztetthez:
csirkeszárny
friss gyömbér
őröl gyömbér
chili paprika
citrom
méz
víz
A csirkeszárnyat a fenti módom előkészítem, csak sózást követően őrölt gyömbérrel is jól megszórom. Míg pihen a hűtőben, addig a friss gyömbért megtisztítom, lereszelem. A chili magját eltávolítom és apróra vágom, hozzáadom a friss gyömbérhez, csurgatok hozzá egy kis mézet, néhány csepp citromlét és annyi vizet adok hozzá, hogy ecsettel kenhető, viszonylag híg állagú legyen.
Pihentetést követően a forró sütőben elkezdem sütni a szárnyakat, időnként megforgatom azokat. Amikor pirulni kezd, akkor néhány percenként megkenem a fűszeres mézzel, és figyelek, nehogy megégjen a méz miatt.
Könnyű salátával vagy tepsis újkrumplival nagyon finom.
eM
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése