2009. február 9., hétfő

Megfáradt túrázó vacsorája

A tegnapi jó időt kihasználva elmentünk teljesítménytúrázni, nem volt nagy se a táv, se a szint emelkedés, de azért kellemesen elfáradtam, ezért olyan vacsora jöhetett csak szóba, ami kevés munkával jár és nem kell ott állni mellette.
Valami van a marhahúsban, amiből hiányom lehet, mert jó ideje marhahúst kívánok enni, így ezt már be is szereztem a hétvégére, a hűtőben várta a sorsát. Hogy mi lehet az, ami hiányzik, azt nem tudom, hiába olvastam némi szakirodalmat, mert sok hasznos dolgot van benne.

Azon nem kellett gondolkoznom, hogy mi legyen a köret, mert csak olyan jöhetett szóba, amivel nem kell vacakolni: az egy ilyen a köles. Leöblítem a kis golyókat és háromszoros mennyiségű enyhén sós vízben felteszem főni, ha forr lezárom alatta a tűzhelyet és a fedő alatt szépen megpuhul, energiatakarékos is :-)
Kiváló köret a vörösboros hagymás marhához:


Hozzávalók:
40 dkg marha lapocka
2 fej lila hagyma
3-4 dl száraz vörösbor
néhány kakukkfű ág
bors
liszt
olaj

A marhahús viszonylag nagy, ca 2,5 - 3 cm-es kockákra vágom, megforgatom lisztben és kevés forró olajban hirtelen kérgesre sütöm. Beleöntöm a visszamaradt olajjal együtt egy kuktába, mellévágom a 8 részre vágott hagymákat, a kakukkfű ágakat, sózom, borsozom és felöntöm annyi vörösborral, hogy majdnem ellepje. Lezárom a kuktát és jó ideig rá se nézek, egészen puhává főzöm. Amikor már úgy vélem, hogy puha, leveszem a kukta fedelét és beforralom az addigra már szinte szétfőtt hagymás vörösboros mártást.
Kölessel is nagyon finom, de igazi baguette-tel sem lehet rossz. És persze a megmaradt bort sem kell tovább tartogatni.

eM

Nincsenek megjegyzések: