Kiskoromban a Fény utcai piacra jártunk bevásárolni. Na nem minden héten, mert nem volt nálunk nagy sütés-főzés, de azért havonta egyszer kétszer mentünk. És olyankor mindig ettünk lángost. Akkoriban - még a régi Fény utcai piacon - két lángososvolt, egy fent és egy lent. A lenti eldugottabb helyen volt, mégis ott mindig nagyobb volt a sor, szerintem nem véletlenül, ott sokkal jobb volt a lángos. Olyan, amilyet mostanában sehol nem árulnak: a közepe papírvékony, ropogós, a széle pedig vastag és puha.
Legutóbb egy fesztiválon ettem lángos, előtte egy túra alkalmával, de egyik sem volt az igazi. Lehet már nem is csinálnak sehol olyan "régi" lángost?
Hétvégén reggelire szoktam csinálni itthon, amikor tudom, hogy másnap nem sietünk sehová este bekeverek egy adagot, reggelig pihen a hűtőben, várja sorsát, és ha nem fogy el, az sem baj, mert még 2-3 napig jó a tésztája. Szoktam belőle nagyobbakat sütni és néhány egészen kicsit is, hogy amikor már szinte csak az ember szeme kívánja, akkor ne kelljen egy nagyot lenyomni, csak még egy kicsit, meg még egyet és még egyet... :-)
Hozzávalók:
1 kg liszt (lehetőség szerint 1/3 rész rétesliszt, 2/3 rész sima liszt)
a liszthez való sütőélesztő, általában 2 csomag
1 kicsi tejföl
1/2 l tej
3 tojás
1/4 kk só
olaj
A lisztet elvegyítem az élesztővel, hozzáadom a tejet, a tojásokat, a tejfölt és a sót. Géppel simára keverem, (nem kell dagasztani). Egy nagyobb zacskót 2-3 evőkanálnyi olajjal megkenek és beleteszem a tésztamasszát. lazán bezárom a zacskót és hűtőben ca 12 órát pihentetem.
Vizes kézzel tépek a tésztából és belülről kifelé haladva megpróbálom úgy megformázni, hogy belül minél vékonyabb legyen, a széle pedig vastagabb maradjon. Bő forró olajban kisütöm.
Én tejföllel és reszelt sajttal szeretem, a fokhagymát meg csak úgy harapni szoktam hozzá ;-)
eM
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése